2.
HOZZÁVALÓK:
1 kakaós piskótalap,
5 cl cseresznyepálinka,
10 dkg étcsokoládé,
1 nagy üveg kimagozott meggybefőtt,
1 tasak vaníliás pudingpor,
csipetnyi őrölt fahéj,
3+1+3 dkg porcukor,
4+4 dl tejszín,
1+1 tasak habfixáló,
2 dkg kakaópor,
3 cl cseresznyepálinka.
ELKÉSZÍTÉS:
A tortalapot félbe vágjuk, a lapok vágott felületét meghintjük 5 cl cseresznyepálinkával, az alsót kerek tálra helyezzük. A meggybefőttet leszűrjük, 2,5 dl kompótlét simára keverünk a pudingporral és a fahéjjal. 2,5 dl kompótlét felforralunk 3 dkg porcukorral, hozzákeverjük a pudingos lét, sűrűsödésig főzzük. Lehúzzuk a tűzről, belekeverjük a meggyet, kihűtjük. 4 dl tejszínt kemény habbá verünk 1 tasak habfixálóval. A kakaót elkeverjük 1 dkg porcukorral és 1 evőkanál vízzel, kíméletesen a habhoz adjuk, nyomózsákba töltjük. Az alsó tortalap közepére tojásnyi csoki habot nyomunk és kifelé haladva 3 cm-es távolságot tartva, körkörösen még 2-3 gyűrűt kerekítünk. A közökbe simítjuk a meggyes krémet, befedjük a másik tortalappal, kissé lenyomkodjuk. 3 dkg porcukorral, 1 tasak habfixálóval és 3 cl cseresznyepálinkával felverjük a maradék 4 dl tejszínt. A habbal bevonjuk a torta oldalát, a tetején kupolaszerűen felmagosítjuk. A csokoládét burgonyahámozóval forgácsokra vágjuk, vastagon megszórjuk vele a torta tetejét és oldalát. Tálalásig hidegen tartjuk.
TÖRTÉNETE:
A név eredetét illetően három elmélet is van: az egyik szerint tortát díszítő fekete csokoládéreszelék a Fekete-erdőre emlékeztet. A másik azt állítja, hogy a torta a cseresznyepálinkáról kapta a nevét, mivel az a Fekete-erdő környékéről származik. A harmadik lehetőség az, hogy létezett egy régebbi tortafajta, amelyet szintén Fekete-erdőnek neveztek. Az mindenesetre biztosnak tűnik, hogy a Fekete-erdő torta a mai formájában nem a Fekete-erdőből származik.
Az is lehetséges, hogy a torta neve a Fekete-erdőben hagyományos női viseletet idézi: a ruha fekete, mint a csokoládéreszelék, a blúz fehér, mint a tejszín és a kalap fehér alapon piros díszítésű, amely a cseresznyére utal.
Lehetséges, hogy a cseresznye, tejszín és cseresznyepálinka kombinációja már régóta ismert volt a Fekete-erdőben, de nem tortaként, hanem desszertként: a cseresznyebefőttet tejszínnel tálalták, esetleg cseresznyepálinkával ízesítették. A tortának egy korai változata feltehetően Svájcból származik: ott keksz, cseresznye és dió felhasználásával készült, gyakran tejszínnel, de semmiképpen sem cseresznyepálinkával.
Josef Keller cukrász azt állítja, hogy ő találta fel a tortát 1915-ben, Bad Godesberg-i Prominentencafé Agner-ben. Ezt azonban nem sikerült minden kétséget kizáróan bizonyítania; úgy tűnik, hogy ez csak egy előd lehetett. Ebben az időben a torta már ismert volt Berlinben, és a német, osztrák és svájci nagyvárosok jobb cukrászdáiban. 1949-ben a legismertebb német torták sorában a 13. helyet foglalta el. Ma a németek körében ez a legismertebb és legkedveltebb torta, de gyakorlatilag az egész világon ismerik.
A torta neve először 1934-ben bukkant fel írásban: (J.M. Erich Weber: 250 Konditorei – Spezialitäten und wie sie entstehen, Drezda, 1934).
